Párkány, Stúrovo, Esztergommal szemben a Duna-partján fekszik. Ha Esztergomba kirándulnak érdemes átsétálni a hídon, a Duna túl-partjáról csodaszép panoráma tárul elénk, és még számtalan meglepetés vár ránk, ha szánunk időt egy kis sétára.
Kilátás a város felé a Bazilikából:
 |
| foto:Horvath Zoltan |
"A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen.Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.
A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet.1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét a pap részének kivételével az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.
A török itt 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt.
Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá." forrás:Wikipédia
A HÍD mely összeköti a partokat, országokat....
"van másik!!!.." emlékeznek rá? ez az autó bizony Ötvös Gábor (1921. június 28. – 2002. január 12.) magyar artista, zenebohóc autója volt:
A felújítva még ma is üzemképes.
 |
| foto:Horvath Zoltan |
Vannak még hátul sorban egykor szebb, és borúsabb napokat látott csodák, melyeket már sajnos elnyűtt az idő:
 |
| foto:Horvath Zoltan |
 |
| foto:Horvath Zoltan |
foto:Horvath Zoltan
 |
| foto:Horvath Zoltan |
Ha a múzeumlátogatás során megéheznek a következő utcán a városközpont felé forduljanak be balra.
Egy különleges étterem vendégei lehetnek. A küszöböt átlépve több száz évet visszarepülhetnek az időben. Az éhes vándorokat igazi zabatanya fogadja. Miután eldöntötték, hogy zabálni, vagy szlapálni szeretnének, a fogadós igazán jó hangulatról gondoskodik. Amennyiben barátainknak különleges meglepetést szeretnének ajánlom figyelmükbe. /Parasztétterem Párkány/ Az udvar túl oldalán a lovagi étterem, a kapun kilépve pedig a város sétáló utcájában térhetünk vissza ismét a jelenbe. Ha nem hiszik, hát járjanak utána !! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése